Az elmúlt két hetem igencsak bővelkedett feszült helyzetekben. Úgy éreztem, hogy vizsgáztat az élet. Mintha csak mondaná: „Elindítottad ezt a stresszoldó blogot???? Akkor most mutasd meg, mit tudsz! Most legyél NyugiAnyu! Lássuk ki a legény a gáton!” Jelentem talpon maradtam, bár egy kicsit remegett a térdem, amikor a gyerekkel a haemato-onkológián ültem. Azért rögtön elárulom, hogy minden rendben vele, nehogy végig izguljátok az egész bejegyzést (nem szeretném a stressz-szinteteket feleslegesen növelni :) ), „csak” mononukleózisa van (megspékelve egy középfül-gyulladással), de nehéz pillanatok állnak mögöttünk. Elmesélem, hogyan küzdöttem meg az idegőrlő napokkal. Például úgy, hogy kiírtam magamból. :)

...

Eljött a pillanat, hogy bemutassam nektek NyugiPapit , aki rengeteget segít nekem, nemcsak a stresszmentes bloggal kapcsolatban, hanem az élet minden területén. Hamarosan találkozhattok az írásaival is.

...

Már több, mint egy hónapja volt anyák napja, de még mindig a hatása alatt vagyok. Emlékeztek rá, hogy milyen vicces anyák napi rajzok, köszöntő versikék lepték el az internetet május elején, amik a gyermeki őszinteségtől túlfűtve nem sikeredtek túl kedvesre? (Pl.: Imádom anya, ha pörköltet főzöl, de ha nem csinálnád többet, azt még jobban szeretném.... csak, hogy érzékeltessem a lényeget.) Nos ezek a képek peregtek le előttem (mintha a bennem élő " elég jó anya " a halála előtti utolsó moziját nézné, hogy aztán " elég rossz anyaként " újjáéledjen), amíg a gyermekem lassított felvételként közeledett hozzám az anyák napi ünnepségen egy darab papírral, amiben egy rajzocska és néhány sor volt látható...

...

A stressz-helyzetek lassan elkerülhetetlen részei a mindennapoknak. Sokszor még el sem kezdődik a napunk és már a kiborulás szélén állunk, mire reggel felöltöztettük a gyerekeket, elvittük a kutyát sétálni, a kicsiket óvodába, iskolába, vagy végigzötykölődtünk a BKV járatokon a munkahelyünkig.Öt kedvenc, villámgyors (maximum 3 perces) stresszűző gyakorlatom következik! Azon kívül persze, hogy bezárkózol a WC-be, mert ott legalább 2 percig nyugi van. :)

...

Teljesen mással terveztem ezt a blogot elindítani, de ha már mindennapi történetekről szól, akkor álljon itt a mai egyperces.

Hazaérkeztünk a bevásárlásból, próbálom elrakni a friss élelmiszert, és „gyorsan” feltenni a vacsorát. Lányom közben előveszi az új tusfürdőjét a táskából, mert azzal szeretne a boltból hazaérvén kezet mosni. Úgy gondolja, hogy a konyha közepén önt a kezére belőle, majd átmegy a fürdőbe. Kinyitja a flakont és fejjel lefelé jól megrázza. A többit képzeljétek el. Ezután ijedten szalad a fürdőbe, a kezéről végig csöpög a tusfürdő. Kicsit bosszankodom, hogy miért nem a mosdó felett öntötte a kezére, és egyáltalán miért kellett még meg is ráznia. Nagyon érzékeny csajszim van, már el is ...

Üdvözöllek a NyugiAnyu – stresszmentes családi blogon. Családi a blog több szempontból is. Egyrészről mindennapi családi élethelyzetekről szól, vagyis arról a törekvésről, hogyan próbálunk meg (hangsúlyozom próbálunk) nyugodt, stresszmentes (inkább stressz-csökkentett) családi életet élni. Másrészről családi azért is, mert egy család írja. A bejegyzések elkészítésében segít pszichopedagógus édesapám és a 6 éves lányom is.

...