Már több, mint egy hónapja volt anyák napja, de még mindig a hatása alatt vagyok. Emlékeztek rá, hogy milyen vicces anyák napi rajzok, köszöntő versikék lepték el az internetet május elején, amik a gyermeki őszinteségtől túlfűtve nem sikeredtek túl kedvesre? (Pl.: Imádom anya, ha pörköltet főzöl, de ha nem csinálnád többet, azt még jobban szeretném.... csak, hogy érzékeltessem a lényeget.) Nos ezek a képek peregtek le előttem (mintha a bennem élő "elég jó anya" a halála előtti utolsó moziját nézné, hogy aztán "elég rossz anyaként" újjáéledjen), amíg a gyermekem lassított felvételként közeledett hozzám az anyák napi ünnepségen egy darab papírral, amiben egy rajzocska és néhány sor volt látható...

Bevallom volt bennem egy kis félsz, hogy mit találok majd az ajándékban. Eszembe jutott, hogy előző este veszekedtem vele, mert nem akart lefürdeni. Még a tenyerem is izzadni kezdett. De nem volt mit tenni, a gyerek és az óvónéni csillogó szemekkel várták, hogy nyissam már ki a csodálatos művet. Miért csinálják ezt az anyákkal, pont anyák napján????? Végül arra jutottam, hogy ha az óvónéni is mosolyog, akkor nagy baj nem lehet, így hát vettem egy nagy levegőt és kinyitottam a szívecskés rajzot és egy kicsit megkönnyebbültem, mert ezt találtam:

"Azért szeretem az anyát, mert mindig megbízható, megvigasztal, ha szomorú vagyok. Sokszor ő szokott a legkedvesebb lenni, ha Apuci idegeskedik, Ő akkor is nyugodt tud maradni."

Kicsit ugyan zokon vettem a nagy téglalap testemet (meg kell tanítanom a gyereket homokórát rajzolni... jóó körtét), de azt hatalmas örömmel nyugtáztam, hogy ez a NyugiAnyu dolog nem is olyan nagy ostobaság. Ha már a lányomnak is feltűnt... :) Azért egy NyugiApu projektre még szükség lenne... Remélem a férjem nem veszi rossz néven, hogy bekerült az ő része is, de így majd legalább kiderül, hogy olvass-e a blogomat.... :) Ha este nem szól hozzám, akkor igen, de ha jókedvű, akkor lebukott (és én sértődöm meg).... :)

Második olvasatra azonban már kicsit érdekesnek találtam a jellemzést! Megbízható.... Ez jut először eszébe a 6 éves lányomnak rólam? Mi van???? Utoljára talán valamelyik főnököm írta rólam a teljesítményértékelésemben. Azért ezen elgondolkodtam. Ezek szerint az a legfontosabb neki, hogy Anya megbízható legyen? Egyáltalán mit jelent neki, hogy megbízható? Persze megkértem, hogy magyarázza el nekem, és kicsit meglepődtem. Azt jelenti, hogy ha baj van biztos mindig segítek neki, mert rám lehet számítani. És, hogy pontosan értsek mindent, felsorolta a jó anya tulajdonságait: megbízható, nyugodt és zumbás! Nehogy azt higgyétek, hogy ekkor elérzékenyültem volna, vagy elmorzsoltam volna egy apró könnycseppet a szememben. Dehoooogy.... De ha mégis akkor csak a hangos nevetéstől potyogtak a könnyeim.

Ez persze nem egy általános igazság, hiszen minden gyermek és anya más és más. Sajnos annyiszor olvassuk, hogy mire van szüksége EGY gyereknek, A gyereknek, A gyerekeknek, hogy kezdünk elbizonytalanodni. Azt hányszor láttátok, hogy mire van szüksége a TE gyerekednek? Szoktatok rajta gondolkodni? Tele vannak a szakkönyvek ajánlásokkal, de minden gyereknek ugyanarra van szüksége? Semmi esetre sem!!! Tehát elméletek helyett kérdezzétek meg a gyerekeiteket, ők tudják a legjobban! És ne féljetek a választól! Azon pedig szigorúan tilos stresszelni, hogy jó anyák (apák, papák, mamák, stb.) vagyunk-e. Ahogy a drága jó barátnőm mondta egyszer, nincs is jó vagy rossz anya, elég jó anya van. :) Nos mit válaszoltak a gyerekek? Várom az elég jó anya tulajdonságait.

Holnap előadást tartok egy nemzetközi konferencián, kicsit izgulok miatta, ezért úgy gondoltam a legközelebbi bejegyzésben írok a nyilvános szereplés,  prezentáció, vizsga vagy állásinterjú előtti stressz leküzdéséről.

Ha tetszett, osszátok meg és csatlakozzatok hozzánk a facebookon is!

 https://www.facebook.com/NyugiAnyu/